ZALASZABAR ÉS A ZALAVÁRI

VÁRSZIGET TÖRTÉNETE

Zalavári történelmi emlékpark

Zalaszabar a Dél-nyugat Dunántúlon, a Kis-Balaton szomszédságában, a Zala folyó mellett fekszik. 1239-ben Zobor alakban jelenik meg okleveles forrásainkban. A Szabar névnek török, avar, sumér és szláv eredetet is nyilvánítanak. 1892-től Zalaszabarként írják a nevét, amely a szláv eredetű Szobor személynévre vezethető vissza. A körülötte elterülő hajdani temető rengeteg értékes leletanyaggal gazdagította, és tovább árnyalta erről a korszakról szerzett ismereteinket. A falu történetének kutatásával sokat foglalkozott Tótmárton Antal, és Tulok Zoltán. Sajnos  már egyikük sem él, de emléküket őrzi a falu régmúltjának története. István király Pribina (ma Zalavár) várában bencés apátságot alapított 1019-ben Szent Adorján tiszteletére, melyet tekintélyes vagyonnal és javadalmakkal látott el.

A bencés apátság feltárt falmaradványai

Feltárt falmaradványai a Kis-Balaton Ház mellett láthatók, amely a millennium évében nyitotta meg kapuit, és bemutatja a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemlélteti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A XI. század végétől a vársziget Zala megye központja, ispánsági vár, melyet fa, föld, kő szerkezetes sánc övezett. A vár helyben lakó szolgálónépei számára a monostortól északra plébániatemplom épült.

Szent István kápolna

Az 1996-ban felszentelt Szent István kápolna e templom alapjain áll. Az alapító oklevélben Szabar is fel van tüntetve, mint dézsmaszolgáltató hely, tehát ez időben már lakott településnek kellett lennie. Okleveleink szerint Szabar a XIII. században a Buzád-Haholt nemzetség birtoka volt. III. Buzád 1223. február 14-én megkapja apjától a Zala megyei Szabar helységet. A román kori kis kápolna (ma sekrestye) építése is erre az időre tehető, mert papja volt, aki az esztergomi érsek által 1256-ban tartott zsinaton a zalavári apát mellett tanúskodott. III. Buzád utódai közül Atyaszról jegyeztek fel a legtöbbet. Több hadjáratban is részt vett és kitüntetéseket szerzett. Első nejétől született fia: Szabari János. 1384-ben már nem létezik a Szabari család. Szabari Péterrel kihalt a Buzád-Haholt nemzetség Szabari ága. Emléküket két földrajzi név őrzi: Péterföldek, és Jánoshegy.

A szabari család származási táblázata

A magvaszakadt Szabari család birtokát 1384-ben Mária királyné az alsólendvai Bánfiaknak adja, és kérésükre 1391-ben vásártartási jogot engedélyezett Szabarnak. 1448-ban mezővárosi rangot kap, és ettől fogva a települést városnak nevezik. Szabar városa vagy 10-11 faluval tovább növelte a Bánfiak hatalmas vagyonát. A Nádasdi Darabosok 1448-ban vásárjogot szereztek Szabarnak, s ugyanott vámot szedtek és pallosjoggal bírtak. (Megyénkben addig csak 1 pallosjogot adott ki Zsigmond király: 1417-ben a Tihanyi Apátságnak.) A Nádasdi Darabosok minden kiváltságot megszereztek Szabarnak, hogy mint mezőváros, tovább fejlődjön. Zala megye alispánja 1904-ben városi jelleggel bíró községgé jelölte. Sajnos a hódoltság alatt a török felégette, feldúlta, templomát lerombolta, a lakosság egy része elmenekült, és mint város, többé nem éledt fel. 1532 júliusában a szultán átvonult seregével megyénken Ausztria felé. Útját rettenetes pusztulás jelezte.

Zalaszabari templom amely 2023-ban 270 éves.

A templomot 1753-ban barokk stílusban újjáépítik, és Szűz Mária neve titulust veszi fel. A lakosság nagy nyomorúságát egyes főurak rossz intézkedései tovább fokozták. A töröknek járó adózáson felül a magyar földesurak, a katolikus egyház és az állam is igyekeztek a nekik járó javadalmakat behajtani a végvári katonaság segítségével. Szabar, mely a mai Öreg mezőn terült el, a hódoltság alatt elpusztult. A folyamatos zaklatások arra kényszerítették a lakosságot, hogy behúzódjon a mai falut ölelő erdő lankáira. Önálló községgé 1884. január 1.-én alakult. Az új falu lakói szinte maroknyi telken verték fel viskójukat. A nagy zsúfoltság átka volt, hogy a tűzvész nem egyszer az egész falut elhamvasztotta. Kanizsa várának 1690-ben történt visszafoglalásával véget ért a török megszállás, amely annyi szenvedést hozott a falura és környékére. A következő évszázadban tovább fejlődött a település, de még nagyközség sem lehetett belőle. Jelenleg már csak kb. 600 lakója van, holott úgy 100 évvel ezelőtt háromszor ekkora lélekszáma volt.

A SZABARI DIÁKOK OKTATÁSA AZ ELMÚLT

90 ÉV ALATT

A szüleim, akik 1930-as évek közepén kezdtek iskolába járni, még hat osztályt végeztek. Az iskola neve: Római Katolikus Elemi Népiskola volt. A hat elemi után 3 évig szombatonként továbbképzőbe jártak: nemek szerint külön-külön más-mást tanultak. Ez a korosztály nagy arányban itt élte és éli le életét. Mi már nyolc osztályt jártunk, volt lehetőségünk tovább tanulni. Ezért sokan városra költöztek. Ekkor kezdett rohamosan csökkenni a lakosság száma. A hetvenes évek közepén lázasan folyt a falusi iskolák összevonása. Ezért mi nyolcadikosok, általános iskolai tanulmányainkat már a körzet központi iskolájában, Nagyradán fejeztük be. Ezt Szabar népe mindig nehezményezte, ezért 1990-ben újraszervezték a falu vezetői a Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskolát, kezdetben az alsó négy osztállyal. Aztán elkezdték egy új, nagy iskola építését, ahol már nyolc osztály tanulhat.

Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola

1994. szeptemberében nyitotta meg kapuit az új intézmény, melyhez a közelmúltban tornatermet építettek.Az új létesítményt színvonalas műsorral, sportbemutatóval 2004. szeptember 23-án adták át, melyben az egyre növekvő gyermeklétszám miatt tantermeket is kialakítottak. Az új létesítmény a falu büszkesége, ahol a régi időknek megfelelően újra dicsértessékkel köszönnek a gyerekek.

Zalaszabar 2009. május 4.